Kökény (Prunus spinosa)

Betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk. A kökény fogyasztható továbbá bélhurut ellen, anyagcsere-szabályozó hatása érvényesül reumánál, általános immunerősítő. A népgyógyászat kúraszerűen sárgaság és aranyér kezelésére is javasolja. A kökény fontos forrása az ELLAGSAV-nak (EA). Az  ELLAGSAV egy daganat preventív  fenolos  dilakton, anticarcinogen /magyarul daganatmegelőző, rákellenes/ hatású. Kísérletileg igazolt, hogy az EA étrendi adagolása 55%-al csökkenti a tumor fejlődését. Ennek a növénynek a kedvező élettani hatását már az ókorban is felismerték, és a hétköznapi emberek étrendjében folyamatosan jelent volt. A modern nyugati tudomány hatására azonban egyre inkább étrendünk perifériájára szorult, majd teljesen eltűnt még ismereteinkből is.
Méliusz Juhász Péter (1578) szerint a kökény-liktárium vérhast és hasfolyást megállító szer. A „virágok vize” gyógyítja az öklendezést és az oldalszúrást. Diószegi Sámuel (1813) ismeri ezeket a hasznos képességeket, emellett hozzáteszi, hogy a kökényvirág-tea a gyerekek hastisztítására is használható és kérgéből lázcsillapító főzhető. A kökény ma is elismert gyógynövény. Hatása enyhe és ártalmatlan.
A termésdrog (Pruni spinosae fructus) összehúzó hatása miatt használható torok- és szájecsetelésre. Hatóanyagai: cukor, pektin, festőanyag, szerves savak, cseranyagok, C-vitamin.
A kökény étkezésre is szolgált. Bornemissza Anna (l630-1688) gazdasági naplója szerint az erdélyi fejedelmi udvarnak bevételt biztosított a kökényaszalvány dézsmája. A magyar nép valamikor rendszeresen lekvárt főzött a kökényből, készített befőtteket, kökénybort és kökénypálinkát.

[tudományos publikációk